Az ewiCare medical centerben egyedülálló megoldást nyújtunk azoknak a súlyos betegeknek, akik visszatérő hasüregi vagy mellüregi folyadékgyülemmel küzdenek. A rendelőnkben elérhető eljárással lehetővé válik a tünetek otthoni enyhítése.
Hogyan alakul ki az ascites?
Az ascites, vagy más néven hasvízkór a hasüregben lévő kóros folyadékgyülem. Az ascites kialakulásának kockázatát növeli minden olyan betegség, amely májelégtenséggel jár. A hasüregi folyadék felhalmozódásához vezető egyéb betegségek lehetnek a szívelégtelenség, veseelégtelenség, illetve daganatos megbetegedések is eredményezhetik a hasvízkór kialakulását. A felhalmozódott folyadékot egy speciális orvosi eljárással, úgynevezett paracentézissel távolítják el.
Mennyi embert érint az ascites ma Magyarországon?
Erre vonatkozóan nem rendelkezünk pontos adatokkal, mert nem minden paracentézist dokumentálnak a járóbeteg ellátás során. Betegcsoportonként vannak adataink, például a petefészek daganatos betegek 33%-nál (2014-ben 1351 új beteget diagnosztizáltak) megjelenik az ascites.
Ascites története
Az ascites elnevezés a görög eredetű askos szóból származik, és szó szerinti fordításban táskát jelent. Az egyik leghíresebb páciens, aki paracentézis kezelést kapott Ludwig van Beethoven volt. Beethoven orvosa a következő leírást adta a betege halálos ágyánál 1827-ben:
“A felhalmozódott óriási mennyiségű víz azonnali enyhítést igényelt, és arra kényszerített, hogy elvégezzem a hasi csapolást, ezzel megakadályozzam a hirtelen feltörés veszélyét.” Beethoven szinte azonnal megkönnyebbült, és amikor meglátta a vízfolyást, felkiáltott, hogy a műtét közben Mózesre gondolt, aki botjával megütötte a sziklát, és ezzel vizet fakasztott. “
(Forrás: https://depts.washington.edu/physdx/liver/history.html)
Mellűri folyadékgyülem fogalma
a mellhártyák között kórosan felszaporodó folyadék. A folyadékgyülem mennyisége vízhajtó kezeléssel csökkenthető, de sok esetben kerül sor mellkascsapolásra a panaszok azonnali enyhítése végett. A daganatos eredetű mellkasi folyadékgyülem gyakran csak helyileg ismételt folyadéklebocsájtással (thoracocentézis) kezelhető.
Ennek gyakorlata az ókorig nyúlik vissza, a Hippokratész (Kr. e. 460–370) neve alatt fennmaradt, orvoslással foglalkozó értekezések írták le elsőként a módszert, eszerint a mellkasi gennygyülem (empyema) eltávolítása üreges náddal történt. Mellkascső mellkasfalba történő behelyezése úgy, ahogyan azt ma ismerjük, a 19. században kezdett kialakulni.
(Forrás: https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11547156/)
A magyarországi betegek számáról egészen pontos adat nem áll rendelkezésre. Egy 2014-es publikáció szerint a becslések alapján az Egyesült Államokban évente mintegy másfél millió ember kerül az egészségügyi ellátó rendszerbe mellűri folyadékgyülemmel. Hasonló előfordulási arányt feltételezve itthon 200 és 4600 közé tehető évente az olyan mellkasi folyadék előfordulása, amely hátterében daganatos betegség áll.
Magyarországon 2016-ban a thoracocentézisek esetszáma legalább 2292 volt, ami az előző évhez képest 22%-os növekedést jelentett. (az egészségbiztosító adatai alapján) Fontos kiemelni, hogy az esetszámok nem a betegek számát jelölik, mivel egy páciensnél többször is történhetett beavatkozás.
Tartós katéter beültetése
Rendelőnkben elérhető a fentiekben bemutatott hascsapolás és mellkascsapolás, mely beavatkozások a visszatérő folyadékgyülem átmeneti kezelését szolgálják. A végleges megoldást pedig, mely lehetővé teszi az újra és újra felhalmozódó hasi és mellkasi folyadék otthoni eltávolítását, a tartós katéter beültetése jelenti, ez rendelőnk kiemelt szolgáltatása. A vékony, puha szilikoncső minimálisan invazív beavatkozás során kerül a beteg mellüregébe, illetve hasüregébe. A műtét utáni, pihenőszobában eltöltött megfigyelési idő alatt betegeinknek és kísérőiknek megtanítjuk a katéter otthoni használatát. A betanítás részeként felvilágosítást adunk arról is, hogy milyen mennyiségű folyadékgyülemet érdemes lebocsátani, illetve iránymutatást adunk, hogy milyen gyakorisággal szükséges elvégezni az otthoni csapolást. Mindezek után betegeinket ellátjuk azokkal az információkkal, melyek a rendelővel történő folyamatos kapcsolattartáshoz szükségesek, illetve átadjuk az otthoni használathoz szükséges steril eszközöket. Ezt követően a beteg elhagyhatja a rendelőnket. A katéter beültetését követően 3 hét múlva történik a varratszedés.
(Frissítve 2025-ben)
