Életünk során előfordulhat, hogy műtéti beavatkozásra van szükségünk egészségi állapotunk javulása érdekében. Az operáció sajnos minden esetben kockázatokkal jár együtt. Fontos, hogy tisztában legyünk a beavatkozás fő kockázati tényezőivel, így megelőzhetjük a súlyosabb állapotok kialakulását. Ezzel együtt előremozdíthatjuk a műtét utáni gyorsabb felépülésünket.
Mit jelent a mellkasi folyadékgyülem?
Mellkasi folyadékgyülemről, vagy más néven pleurális effúzióról beszélünk, amikor a mellhártya lemezei között kóros mennyiségű folyadék szaporodik fel. A tüdő belégzéskor tágul, kilégzésnél összeszűkül. Ha a mellkasban a folyadék felszaporodik, a tüdőnek nincsen elegendő hely a táguláshoz, a beteg fájdalmat érez és nehezen kap levegőt. A nagyobb mennyiségű folyadékgyülemet – főleg, ha légzési nehezítettséget okoz – le kell bocsájtani. A lebocsájtást követően a légszomj általában azonnal megszűnik. Legtöbbször a folyadék thoracentézis(mellkascsapolás) segítségével megszüntethető. Annak ellenére, hogy a mellkascsapolást leginkább diagnosztikus célból használják, ezzel az eljárással egyszerre akár a felgyülemlett folyadék is viszonylagos biztonsággal eltávolítható, ügyelve a légmell kialakulásának és a tüdő szúrásos sérülésének, mint lehetséges szövődményeknek az elkerülésére. A súlyosabb esetek további beavatkozásokat igényelnek.
Mivel a mellüregi folyadékgyülem gyakran visszatér, a beavatkozást bizonyos időközönként újra el kell végezni.
Mellkascsapolás veszélyei
A mellhártya rétegei között felhalmozódó folyadék összetételében hasonlíthat vérplazmához, lehet vér, nyirok, genny, de előfordulhatnak bennük tumoros sejtek is. A folyadékgyülem minősége utalhat a kiváltó okra, az alapbetegségre, amelytől függetlenül jelentkezhetnek a thoracocentézis kockázatai. A mellkascsapolás szövődményeinek előfordulása nem túl gyakori, csoportosíthatjuk őket aszerint, hogy a műtéti beavatkozás alatt, után vagy csak később jelentkeznek.
Mellkascsapolás műtét alatt jelentkező szövődményei
- Allergiás reakció
A mellkascsapolás egy érzéstelenítő injekcióval veszi kezdetét. Fontos, hogy a páciens mindenképpen jelezze gyógyszerérzékenységét kezelőorvosának. Amennyiben ez nem történik meg, életveszélyes állapotba is kerülhet.
- Légmell kialakulása
Ritka szövődményként légmell, vagy más néven pneumothorax alakulhat ki a mellkascsapolás közben. A beavatkozás során levegő kerülhet a mellhártya lemezei közé, ami károsíthatja az oxigénellátást, súlyos esetben pedig a tüdő összeeséséhez vezethet. A tüdő ismételt kitágulása néhány óra ágynyugalommal vagy kezeléssel elérhető.
- Érsérülés
A mellkascsapoláshoz használt tű a behatolást követően mellkasfali vagy bordaközi eret találhat el, ezáltal előfordulhat vérzés a mellüregben. A vérzés megszüntetéséhez műtéti feltárásra is szükség lehet. A pácienseknek jelezniük kell, ha véralvadásgátló gyógyszereket szednek a lecsapolás megkezdése előtt, mivel ezáltal a vérzési szövődmények kialakulásának esélye jelentősen megnövekszik.
Mellkascsapolás műtét után jelentkező szövődményei
- Bőr alatti levegő felszaporodása
A mellűri folyadék lecsapolása közben a bőr alatti szövetekbe is kerülhet levegő. Sok esetben magától felszívódik a levegő, azonban néhány esetben csak műtéti feltárás, szívókezelés eredményeként tűnik el.
- Sebfertőződés
A fertőzések komolyabb szövődményekhez is vezethetnek, ezért felismerésükkel megakadályozható a páciens állapotának súlyosbodása. Mellkascsapolás utáni fertőzés a seb nyitva kezelését, antibiotikumos kezelést vonhat maga után.
Tartós katéterrel a kockázatok minimalizálásáért
Az egészségügyi rendelőnkben elérhető speciális terápiának köszönhetően a mellkascsapolásokat kísérő kockázatok száma és mértéke is minimalizálható. Az általunk nyújtott szolgáltatás elsősorban daganatos betegségekkel küzdő páciensek számára teszi lehetővé a mellkasi folyadékgyülem tartós-katéterrel történő lebocsájtását, amellyel megszűnnek a rendszeres kórházi mellkascsapolások, csökken a fertőzés lehetősége. A páciens egyetlen invazív beavatkozás után saját otthonában tud megszabadulni kínzó panaszaitól. Nem kell újra időpontot kérnie és várnia a beavatkozásra, számára megfelelő időpontban, megszokott otthoni környezetben, saját maga – vagy hozzátartozója- enyhítheti felerősödő tüneteit. Emellett az állandó tűszúrások miatt sem kell aggódnia többé.
A kezelés során az érintett oldali mellüregbe tartós-katéter kerül behelyezésre, amely akár évekig a szervezetben maradhat anélkül, hogy fertőzést, vagy bármilyen más problémát okozna. A hozzá csatlakoztatható vákuumos tartálynak köszönhetően lehetővé válik az otthoni lecsapolás. A katéter szelepe gondoskodik a szervezet védelméről a fertőzésekkel szemben.
Maximum 1 liter folyadék lebocsájtása alkalmanként
A tartós-katéter gyártójának ajánlása szerint egyszerre 1 liter mellűri folyadékgyülem távolítható el az otthoni lecsapolások során. Ez a mennyiség nem megterhelő, viszont elegendő ahhoz, hogy a páciens azonnal megkönnyebbülést érezzen. Szükség esetén a mellkascsapolások naponta megismételhetők, enyhülést adva ezzel a páciensnek.
Mire számíthat a páciens a tartós-katéter beültetése után?
“Óriási könnyebbség, hogy nem kell csapolásra kórházba járni. Előfordult olyan is, amikor egy lecsapolást követően több napra tartottak bent a kórházban. Most sokkal jobban tudom az időmet szervezni, nem beszélve a sok utazásról, amit mindig már erősen fulladva tettem meg.”-meséli tapasztalatairól egyik páciensünk, Kozma Ferencné.
A mellkascsapolások veszélyeiről érdemes időben tájékozódni, mivel sokféle kockázat fordulhat elő a beteg állapotától függően. A beavatkozás nélkülözhetetlen, ha a mellűri folyadékgyülem mennyisége feszítő érzést okoz a mellkasban és a légzést nehezíti. Tartós-katéterrel azonban a mellkascsapolásokhoz kapcsolódó veszélyek jelentős része elkerülhető, ami a páciensek legyengült immunrendszere mellett különösen fontos.
