Javuló esélyek a nőgyógyászati daganatos megbetegedések területén

tudovizenyo kezelese covid-19 jarvany alatt

Május 8 – a petefészekrák világnapja

A nőgyógyászati daganatos megbetegedések fajtáiról, kezelési lehetőségeiről, és az ezekhez kapcsolódó palliatív módszerekről dr. Pete Imrével, az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati Osztályának főorvosával beszélgettünk.

Milyen megbetegedések tartoznak a nőgyógyászati daganatos esetek közé?

A leggyakrabban előforduló nőgyógyászati daganatos megbetegedések közé tartozik a méhtestrák, a petefészekrák, a méhnyak rosszindulatú elváltozásai, és ezekhez társulnak még, igaz jelentősen ritkább előfordulási aránnyal, a szeméremtest daganatai. Érdekes tény, hogy bár a közgondolkodásban a nőiség egyik legmeghatározóbb eleme a női mell, az itt kialakuló daganatos elváltozásokkal nem a nőgyógyász szakma foglalkozik, sebészi ellátásuk a szakmai protokoll és a magyarországi szabályok szerint sebészi feladatkörbe tartoznak.

Az elmúlt évtizedekben milyen előrelépések történtek a nőgyógyászati daganatos betegségek kezelésében?

Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes daganatos megbetegedések kezelése kapcsán van-e előrelépés a múlthoz képest, akkor azt mondhatjuk, igen. Az elmúlt évtizedekben nagyon sok minden megváltozott. Ha csak a saját praxisomból indulok ki, azt látom, hogy például a petefészek-daganatos betegség esetében, míg a pályám elején a várható túlélés néhány hónapra, egy-két évre volt tehető, a jelenleg rendelkezésre álló kezelési módszerekkel a betegek túlélési ideje években mérhető.

melluri folyadekgyulem gyogyitas

Mi változott a petefészekrák kezelése kapcsán?

A petefészek-daganat egy rendkívül alattomos betegség. Mivel nincsenek korai tünetei, ezért az esetek közel háromnegyed részében előrehaladott stádiumban kerül csak felismerésre. Ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló kezelési módszerekkel ma már az előrehaladott stádiumban felfedezett petefészek-daganatok esetében is jó túlélési eredmények érhetők el, a petefészekrák krónikus betegségnek tekinthető, ami azt jelenti, hogy a műtétek, a kemoterápiás kezelések alkalmazásával a betegek élethosszát akár 8-10 évvel is meghosszabbíthatjuk. A korai stádiumban megkezdett kezelés pedig akár a teljes gyógyulás lehetőségét is magában hordozza. A fiatal nők esetében természetes igényként merül fel, hogy a gyógyulás követően képesek legyenek a fertilitásukat megtartani, azaz gyermeket vállalhassanak. Ez ma már, korai stádiumban, a szakma által vállalható igény. Saját praxisomban is több olyan páciens gyermekének a fényképét őrzöm, akiknek édesanyját az intézetünkben sikerült eredményesen kezelni. Ezekre az újszülött fotókra nagyon büszkék vagyunk.

Milyen változások történtek a többi daganatos nőgyógyászati megbetegedés területén?

A méhnyakrák leggyakrabban a fiatal nők körében fordul elő. Amíg korábban ennek a betegségnek az elsődleges kezelési formája a sugárkezelés volt, a 90-es évektől kezdve a sebészet lépett az első helyre. A radikális sebészi beavatkozás révén nemcsak a daganat, hanem a környezeti nyirokcsomók is eltávolításra kerülnek. A műtéti preparátumok patológiai feldolgozása során olyan információkhoz jutunk, amely a beteg későbbi kezelését nagymértékben segíti, például az utókezelés szükségességét és formáját is meghatározzák. A méhtestrákos betegek esetében nagy változás a múlthoz képest nem következett be. Ennek oka, hogy a betegek régen és ma is elég korán jelentkeznek a kezelésre (a betegek 75-80%-ánál a betegség egyes stádiumban kerül felfedezésre). A betegség jelentkezése, a vérzési rendellenesség olyan tünet, amit általában az orvoskollégák komolyan vesznek, és a szövettani vizsgálattal erősítik meg a betegség jelenlétét, aminek alapján a betegség kezelése azonnal elkezdhető. A méhtestrákos megbetegedések esetében is az elsődleges kezelési forma a sebészi beavatkozás, illetve az ennek révén kapott patológiai feldolgozásból kinyert információk alapján lefolytatott utókezelés. Nagyon jó hír, hogy a méhtestrákos betegek 90%-a teljes mértékben meggyógyul. Talán egy jelentős változást mégis meg lehet említeni. Míg régebben a sebészi kezelés előtt rutinszerűen alkalmaztunk sugárkezelést, ez ma már nem tartozik a korszerű kezelési eljárások közé.

Milyen másodlagos betegségek fordulnak elő leggyakrabban a daganatos nőgyógyászati megbetegedések esetében, és milyen palliatív módszereket ismerünk ezek kezelésére?

Palliációról akkor beszélünk, amikor már nem a daganatos betegség kezelése, hanem a daganatos betegség által okozott elváltozások (panaszok) kezelése, a beteg életminőségének javítása a cél. Függetlenül attól, hogy milyen daganatos megbetegedéssel állunk szemben, lehet az egy kiújult méhnyak-, illetve méhtestrák, vagy kiújult petefészek-daganat, a daganat növekedése, környezetre terjedése miatt kialakult térszűkítő folyamatokkal, illetve ezek által okozott kompressziós panaszokkal kell számolnunk. A méhnyakrák esetében a térszűkítés elsősorban a húgyelvezető-csatornákat érintheti, aminek következtében vizeletelvezetési, vagy veseműködési zavarok léphetnek fel. Ilyenkor a veseműködés fenntartása érdekében a bőrön keresztül csöveket vezetünk a vesemedencébe, vagy esetenként a vizeletelvezető csatornába és a vizeletelválasztást ezen keresztül biztosítjuk. A sikeres beavatkozás révén a beteg laborparamétereiben olyan mértékű javulás következhet be, hogy palliatív céllal kemoterápiás kezelést is alkalmazhatunk. A térszűkítés körébe tartozik a belek érintettsége is. Méhnyakrák, de leginkább petefészekrák esetében fordulhat elő, hogy a növekvő daganat a bélrendszert olyan szinten érinti, hogy annak elzáródása fenyeget. Ilyenkor a cél az, hogy a bél folytonosságát biztosítsuk. Vannak olyan esetek, amikor az érintett bélszakasz eltávolítása és a bélvégek egyesítése kevés, és a székletelvezetést a hasfalon keresztül kell megoldani.

Milyen más mellékbetegségek jellemzőek még?

A nőgyógyászati daganatos praxisban elsősorban a petefészek-daganatos betegek esetében találkozhatunk a hasvíz, azaz az ascites kialakulásával. Ennek magyarázata, hogy a daganatos sejtek szétszóródnak a hasüregben, megtelepszenek a hashártyán. A daganatos sejtek a szervezetben megtelepedve gyorsan igyekeznek megteremteni a túlélésükhöz szükséges mikrokörnyezetüket, vérellátásukat. Ez a rendszer általában nem tökéletes, ezért az erek fala áteresztővé válhat, a vérben keringő folyadék átjuthat ezeknek a sebtében kialakult ereknek a falán, és bekerülhet a hasüregbe, itt felhalmozódhat és hasvíz formájában jelentkezhet. A betegség során a hashártyán, a belek és a máj felszínén, illetve a rekeszkupolában jelennek meg a leggyakrabban a daganatos sejtek, ott megtelepszenek, vastag tumoros felrakódásokat hozhatnak létre, de a daganatos sejtek átjuthatnak a rekesz szerkezetén, bekerülhetnek a mellüregbe is, és ugyanúgy, mint a hasüregben, kialakíthatják a mellkasi folyadékgyülemet.

Az alapbetegség kezelésével ezek a mellékbetegségek is megszűnnek?

Igen, abban az esetben, ha a daganat reagál például a kemoterápiás kezelésre, akkor az ascites képződés látványosan csökkenhet. A petefészek-daganatok egyik sajnálatos tulajdonsága azonban, hogy sok esetben kiújulnak. Recidiva, azaz visszaesés esetén ismételt kemoterápiás kezelés következhet. Ezek a kezelések gátolják ugyan az ascites kialakulását, de a betegség lefolyása eljuthat odáig, hogy már nem tudunk megfelelő kemoterápiás kezelést alkalmazni, és ezáltal a hasvíz olyan formában és mennyiségben halmozódik fel, hogy azzal terápiásan már nem tudunk megbirkózni. Ilyen esetben már csak arra van lehetőség, hogy a hasvizet újra és újra lecsapoljuk.

A hasvíz és a mellkasi folyadékgyülem kezelése kapcsán van más ismert megoldás?

Rutineljárás keretében Magyarországon az egészségügyi intézmények mellkas- és hascsapolást végeznek. Ezt az Országos Onkológiai Intézetben is elvégezzük. Kísérleti jelleggel elindult egy olyan program, amelynek során a nőgyógyászati daganatos megbetegedésekkel, főleg a visszatérő petefészek-daganattal küzdő betegek tartós katéter beültetésen estek át. Ennek a megoldásnak az a nagyon pozitív hozadéka, hogy a beteg a felhalmozódó hasivizet otthon, magának is le tudja csapolni, és ezáltal megszűnik az akár hetente esedékes kórházlátogatás kényszere. A tartóskatéter-beültetés tehát adott esetben hatékony palliatív kezelési forma lehet a betegek számára.

Időpont egyeztetés céljából kérem vegye fel velünk a kapcsolatot!

ewicare medical center - fokuszban a paciens

Kedves Pácienseink!

A magánegészségügyi tevékenységet a járványügyi korlátozások nem érintik. Szeretettel várjuk pácienseinket immár 100%-ban átoltott csapattal!

Időpont foglalás: +36 1 998 8295

Felhívjuk a magyarországi TAJ számmal NEM rendelkező betegek szíves figyelmét, hogy kizárólag abban az esetben tudjuk őket vizsgálatra, beavatkozásra előjegyezni, amennyiben egy 24 óránál nem régebbi, magyarországon elvégzett PCR teszt negatív eredményét előzetesen eljuttatják a rendelőnkbe!