Daganatos betegségek a mellűri folyadékgyülem hátterében

Mellkasi fájdalom és a légzési nehezítettség: ijesztő tünetek melyek hátterében számos betegség állhat. Ezeket a tüneteket okozhatja a széles körben kevéssé ismert mellűri folyadékgyülem.

Mellkasi folyadékgyülemnek (pleurális effúziónak) nevezik, ha a mellhártya lemezei között kóros mennyiségű folyadék szaporodik fel.

A kóros folyadékgyülemre utaló fájdalom változó mértékű lehet, és mértékét a légvétel, illetve a köhögés súlyosbítja. A felgyülemlett folyadék nagy mennyiséget is elérhet, ami az adott mellkasfél légcseréjét lehetetlenné teheti, illetve a mellkasi szerveket egyik oldalról a másikra áttolhatja. Ez mindkét esetben erősen nehezíti a légzést. A fájdalmat a betegek általában a mellkasban érzik, de az ki is sugározhat a test más részeibe is. A betegekre jellemző lehet a láz, az elesettség, és mindenféle megterhelés kerülése a nehézlégzés miatt. Előfordul még étvágytalanság, ennek következtében súlyvesztés. A betegeknek rossz a közérzete, rossz az általános állapota.

Kiknél fordul elő, évente hány beteget érint ez a tünet?

Mind számos tüneti következmény esetében, a mellűri folyadékgyülem kapcsán sincsenek pontos adataink.

Tankönyvi adatok alapján az USA-ban a 2000-es évek elején a pleuralis folyadékgyülemet okozó betegségek becsült aránya azt mutatta, hogy az esetek harmadában (~36%) szívelégtelenség, ötödében (~21%) bakteriális pneumonia, és hozzávetőlegesen minden hetedik (~14%) eset mögött van malignus folyamat.

Egy 2014. évi publikáció szerint a becslések alapján az Egyesült Állmokban évente mintegy másfél millió ember kerül az egészségügyi ellátó rendszerbe pleurális effúzióval (0,47%) és kb. 178 ezer esetben történik thoracocentézis (12%).1 Az Egyesült Királyságban évente 250.000 az új pleurális folyadékgyülem esetek száma.

Egy másik közlemény szerint az USA-ban évente 150.000 feletti azoknak a száma, akiknél malignus pleurális effúziót diagnosztizálnak, míg Európában csak a tüdődaganatok miatti másodlagos pleurális folydékgyülem miatt több mint 100.000 beteg szenved.2 Amennyiben hasonló előfordulást és gyakoriságot feltételezünk hazánkban (USA lakossága 321,4 millió, Magyarországé pedig 9,866 millió volt 2014-ben), akkor itthon 2000 és 4600 közé tehető évente az olyan pleurális effúzió előfordulása, amely hátterében daganatos betegség áll. A mellkasi folyadékgyülem a daganatos betegségek gyakori szövődménye, és a panaszt okozó folyadékok leggyakoribb oka.

Háttérbetegségek

A tumoros eredetű folyadék 75%-át tüdőrák, mammatumor és malignus lymphoma okozza. A Nemzeti Rákregiszter adatai alapján e daganattípusok regisztrált új esetei:

Megnevezés nem 2010 2011 2012 2013 2014
Férfi
6628
6877
6896
6726
6837
Hörgő és tüdő rosszindulatú daganata
3929
4256
4382
4569
4604
Összes
10557
11133
11278
11295
11441
Férfi
1414
1479
1586
1537
1519
Lymphomák
1221
1480
1517
1524
1515
Összes
2635
2959
3103
3061
3034
Emlő rosszindulatú daganata
6844
7069
7720
7781
7911

Az adatok mutatják, hogy az emlődaganatok száma évről évre mérsékelten emelkedő trendet mutat, a 2012. évi 9%-os kiugrást követően, ami betudható az fokozódó szűrési kampánynak. Ez azt is jelenti, hogy koraibb stádiumban kerülnek a daganatok felismerésre, és az is ismert a szakmai híradásokból, hogy a korszerű terápiás lehetőségek jelentősen növelték az 5 éves túlélést és életminőséget.

Mesothelioma, avagy mellhártyadaganat: az alattomos betegség

A malignus mesothelioma 80%-ban a pleura, 20%-ban a hashártya mesothel sejtjeiből kiinduló malignus daganat. Kialakulásában szerepet játszhat az azbeszt, SV40 vírus, sugárkárosodás. Az azbesztexpozíció és a mesothelioma észlelése között 20–40 év telik el. A betegség a fali pleurán kezdődik és 75%-ban folyadékgyülem kíséri, amely gyakran véres, és kb. 30%-ban mutathatók ki a mesothelioma sejtek. Később a tumor átterjed a zsigeri mellhártyára, zsugorítja a tüdőt, majd a mellkasfelet, beszűri a mellkasi szerveket. A rekeszen áttörve a peritoneumon szétterjed és ascitest okoz.

2010 2011 2012 2013 2014 Összes
Férfi
68
68
82
62
52
332
43
39
53
45
54
234
Összes
111
107
135
107
106
566

Az összesített adatok azt mutatják, hogy2010-2014 közötti időszakban 5 év alatt összesen 566 esetet regisztráltak (átlag113/év; 106-135), a malignus mesotheliomák közel 90%-a az 50 év felettikorosztályban jelenik meg, a nemek közötti arány pedig némi férfi túlsúlyt mutat abetegek között (férfi:nő/ 322:234/58,7%:41,3%). A regiszter adatait a tankönyviadatokkal összevetve, 5 év alatt hozzávetőlegesen 340 beteg volt, akinek folyadékgyülemmel kísért pleurálismesotheliomája volt.

2010 2011 2012 2013 2014 Összes
Férfi
148
122
130
119
142
661
91
82
120
142
136
571
Összes
239
204
250
261
278
1232

A mesotheliomán kívül egyéb rosszindulatú, mellhártyát érintő daganatra vonatkozóan is támaszkodhatunk a Nemzeti Rákregiszter adatbázisára. Ezek szerint 5 év alatt (2010-2014) összesen 1232 megbetegedést regisztráltak a (A szív, a gátor és a mellhártya rosszindulatú daganata) csoportba tartozóan.

Hasonló koreloszlást is mutat ez a daganatcsoport az előzőhöz, az esetek több mint 80%-a az 50 év feletti korosztályban fordult elő, a legmagasabb előfordulási arány 55-74 év között volt, a betegek több mint fele ebből a korcsoport sávból kerül ki. Az éves előfordulás átlagosan 246 eset (204-278 között) volt, de az előző csoporthoz képest itt látunk egy emelkedő trendet az éves incidenciában. Amennyiben a pleurális folyadékgyülem megjelenésére a fenti arányt alkalmazzuk, akkor hozzávetőlegesen még további, legfeljebb 185 beteggel számolhatunk. Ez esetben meg kell jegyeznünk, hogy nagyfokú bizonytalaság van a becsült esetszámban, és a valóságban a tényleges betegszám ennél redukáltabb lehet.

A mesothelioma sebészi kezelésének eredményei nem bíztatóak és a betegség nem is kemoszenzitív tumor. A folyadékgyülem tüneteket okozó mennyisége miatt viszont szükséges a hatékony palliatív beavatkozás.

Kezelési lehetőségek

A kezelés esetében elsődleges a kiváltó okok megszüntetése, az alapbetegség kezelése. Kismennyiségű pleurális effúzió esetén elégséges lehet csak a kiváltó okot kezelni. A másik fontos lépés a fájdalom és a köhögés csillapítása gyógyszeresen, amely nem csupán a közérzet javítása miatt fontos, hanem így megelőzhető a szövődményes tüdőgyulladás, ha a betegek mélyeket tudnak lélegezni, és át tudják szellőztetni az egész tüdejüket. A nagyobb mennyiségű folyadékgyülemet – főleg, ha légzési nehezítettséget okoz – le kell bocsájtani. A lebocsájtást követően a légszomj általában azonnal megszűnik. Legtöbbször a folyadék thoracentézis segítségével megszüntethető. Annak ellenére, hogy a thoracentézist leginkább diagnosztikus célból használják, ezzel az eljárással egyszerre akár a felgyülemlett folyadék is viszonylagos biztonsággal eltávolítható, ügyelve a légmell kialakulásának és a tüdő szúrásos sérülésének, mint lehetséges szövődményeknek az elkerülésére. A súlyosabb esetek további beavatkozásokat igényelnek.

A daganatos eredetű mellkasi folyadékgyülem gyakran csak helyileg ismételt folyadéklebocsájtással kezelhető.

Az ismételt mellkascsapolások komoly megterhelést okoznak a szervezetnek, és fertőzési kockázatot jelentenek minden alkalommal. A beteg fél elhagyni otthonát, attól tartva, hogy panaszai felerősödnek, fulladási roham tör rá. A beteg állapotát gyakran súlyosbítja, hogy a végsőkig vár a kórházi mellkascsapolással, míg végül gyakran már sürgősségi ellátásra szorul.

Van más megoldás: otthoni terápia a jobb életminőségért

Magyarországon még kevéssé ismert az a világszerte első vonalas, 25 éves terápia, amely a lehető legkíméletesebb megoldást jelenti az érintett betegeknek, és segíti őket egy teljesebb élethez. A tartós katéter alkalmazása a kórházi ellátást helyettesíti, a páciens otthon, nyugodt környezetben tudja saját maga (vagy hozzátartozója) elvégezni a folyadék lecsapolást, amikor érzi, hogy tünetei felerősödnek. Mobilitása megnő, otthoni, biztonságot nyújtó környezetben történő kezelése pozitív hatással van közérzetére, és az egyéb terápiákra is jobban reagál.

Tüneteit azonnal meg tudja szüntetni, életminősége lényegesen javul.

További információ


1 Kookoolis ASPuchalski JTMurphy TEAraujo KLPisani MA:

Mortality of Hospitalized Patients with Pleural Effusions; Journal of Pulmonary & Respiratory Medicine, 2014. június

2 Thomas RFrancis RDavies HELee YC.:

Interventional therapies for malignantpleural effusions: the present and the future; Respirology 2014. augusztus

Időpont egyeztetés céljából kérem vegye fel velünk a kapcsolatot!

ewicare medical center - fokuszban a paciens

Kedves Pácienseink!

A magánegészségügyi tevékenységet a járványügyi korlátozások nem érintik. Szeretettel várjuk pácienseinket immár 100%-ban átoltott csapattal!

Időpont foglalás: +36 1 998 8295

Felhívjuk a magyarországi TAJ számmal NEM rendelkező betegek szíves figyelmét, hogy kizárólag abban az esetben tudjuk őket vizsgálatra, beavatkozásra előjegyezni, amennyiben egy 24 óránál nem régebbi, magyarországon elvégzett PCR teszt negatív eredményét előzetesen eljuttatják a rendelőnkbe!